fbpx

Egy orvostanhallgató antropológia terepmunkája rendelőnkben

Pszi-sebészeti rendelőmet a minap felkereste egy fiatal orvostanhallgató – egy antropológia témájú tárgyhoz szüksége volt olyan alternatív gyógyászattal foglalkozó rendelő segítségére, ahol részletes felvilágosítást kaphat a terapeuta által használt technikáról és a kezelésről. 
Szívesen vállaltam a felkérést, mert mindig nagyon örülök annak, hogyha olyan orvosokkal – illetve orvosjelöltekkel – találkozom, akik hasonlóan gondolkodnak a gyógyászatok sokszínûségének fontosságáról, mint jómagam.
Meggyőződésem, hogy ha a fizikai technikákkal gyógyító orvoslás együtt működik az alternatív gyógyászokkal, és fordítva, az mindenképpen a gyógyulni vágyó embereket szolgálja, hiszen mindkét tábornak az a célja, hogy a hozzá forduló betegen segíteni tudjon.
Így alakult, hogy egy kedves orvostanhallgató lány eljött rendelőmbe, felvilágosítottam a tudnivalók elméleti részérõl, majd egy bemutató kezelésen láthatta is azt, amirõl addig csak beszélgettünk, végül Ő maga is kipróbálhatta a kezelés jótékony hatását.
Erről ír beszámolójában, amit Önök is elolvashatnak:

“Antropológia terepmunkámat Kiss Ferenc pszi-sebész, szellemgyógyász és prána gyógyító mesternél végeztem. A helyszín megválasztásánál fontos szempont volt számomra, hogy érdekeljen a technika, amivel a gyógyító dolgozik, viszont azt is szerettem volna, ha a gyógyítás egy számomra új formáját ismerem meg terepmunkám során. Döntésemet az is nagymértékben befolyásolta, hogy több ismerősöm is számolt már be nekem pozitív tapasztalatairól az alternatív gyógyászattal kapcsolatban, és én is nyitott vagyok erre, habár eddig még nem voltak személyes tapasztalataim ezen a téren. Témaválasztásom így már a feladat megismerésekor eldőlt, viszont kisebb nehézséget jelentett az alternatív gyógyászat területén dolgozó szakemberek felkutatása, és a látogatás engedélyének megszerzése.

Meglehetõsen sok időt fordítottam az adott területen dolgozó szakemberek felkutatására. Több, az alternatív gyógyászat különbözõ módszereivel dolgozó szakemberek elérhetõségeire találtam internetes honlapokon. Közülük többel is próbáltam felvenni a kapcsolatot telefonon és e-mailen keresztül, nagyrészt sikertelenül. Kiss Ferenc címére is az interneten bukkantam. Miután részletesen átolvastam a honlapján található tájékoztatót, kezelési módszereinek írásait és volt páciensek beszámolóit, nagyon felkeltette az érdeklődésem. E-mailen keresztül próbáltam elérni. A levelemben leírtam, hogy engedélyét kérném egy kezelésén való részvételre megfigyelőként az antropológia terepmunkám kapcsán. Hamarosan válaszolt, megadta telefonszámát, és telefonon egyeztettük az első személyes találkozó időpontját. Számára a dolgozatom leadási határideje utáni dátum felelt volna meg, de kérésemre a találkozót két héttel előretolta.

Első személyes találkozásunkkor nagyvonalakban beszámolt gyógyítási technikáiról, és készségesen válaszolt kérdéseimre. Ezzel az alkalommal már megfigyelhettem a helyszínt.

A bejáratnál szélcsengő hangja fogad, ami a kellemes, nyugodt légkör kialakítására szolgál. Kiss Ferenc úr elmondása szerint ez arra hívja fel a belépő figyelmét, hogy az egy más szellemiségû helyre érkezett. Egy lépcsőn felmenve az előtérbe érkezünk. A falon egy tibeti zászlót láthatunk, amely a hét csakrát ábrázolja, ezen kívül egy felirat is szerepel a falon, ami egy szanszkrit nyelven íródott mantra (ima) és jelentése: Éljen a lótuszban lévő drágakő. Ezek a díszítő elemek, és a fal zöld színe, ami köztudottan nyugtató hatású, egy kellemes, és otthonos légkört teremtenek. Ehhez járul meg hozzá az, hogy itt, az előtérben minden páciens cipõjét papucsra cserélheti, és várakozás közben teával és kávéval kínálják. Mindeközben nyugtató zene szól (ohm zene). Mikor én beléptem az előtérbe a hely nyugtató hatását én is érzékeltem, és az otthonos, barátságos légkörhöz az is hozzájárult, hogy az ott dolgozó lány nagyon kedvesen fogadott, és teával kínált.

Maga a beszélgetés egy szobában történt, ahol Kiss Ferenc úr a kezeléseket végzi. Ebben a helyiségben is ohm zene szólt, aminek célja a hely megtisztítása a negatív energiáktól, valamint ugyanezt a célt szolgálja a fal és a függönyök lila színe is. A szobában gyenge lámpafény és néhány gyertya világított csak. Az egész szobát tibeti szimbólumok díszítették, a párnákon, a falon és az abroszon is ezek a szimbólumok jelentek meg. Mindezek a szimbólumok közül csak egyről kaptam bővebb információt, mivel a többi titkos jelnek számít. A berendezés a kényelmet szolgálta. A páciensek rendelkezésére állt beszélgetéskor egy fotel, kezeléskor pedig egy kezelőasztalra kellett feküdniük. Vizsgálati eszközöket nem láttam a szobában, csupán egy szenzibilt, amit majd a kezelésnél is használt a gyógyító.

Ugyanebben a helyiségben lettem figyelmes mindazokra a jelzésekre, melyek a gyógyító szakértelmét, hozzáértését hivatottak bizonyítani. A falon számos diploma függ, melyeket bárki megtekinthet. A hivatalos okiratok mellett Kiss Ferenc már az elsõ beszélgetés során bizonyságot adott jártasságáról, és tájékozottságáról. Beszámolói alapján, és a kérdéseimre adott válaszokat tekintve meggyőződhettem róla, hogy a területnek, melyen belül dolgozik, szakértője. Egyszerű öltözete semmilyen státusszimbólumot nem képviselt, ezáltal sem próbálva saját fontosságát hangsúlyozni.

Az első találkozón a Kiss Ferenc által használt gyógyítási technikáknak csak az elméleti részét ismertem meg. Másnap viszont részt vehettem egy kezelésen megfigyelőként, majd pedig nekem is felajánlott egy kezelést, hogy ne csak lássam, hanem meg is tapasztalhassam gyógyítási módszerének hatásosságát, névlegesen a pszi sebészetet, ami elmondása szerint az egészséges emberre is jótékonyan hat. Mivel a beteg intimitását egy valódi kezelésen a jelenlétem sértette volna, az asszisztensén demonstrálta a kezelés lefolyását. Így lehetőséget kaptam, hogy munkája közben kérdezhessek, és ő is készségesen magyarázta a kezelés egyes lépéseit.

kezelés közben a páciens a már említett kezelőasztalon feküdt, és ohm zene szólt. Kezdetben a gyógyító a szenzibil segítségével megmérte a páciens fizikai auráját. A koncentrálás és ráhangolódás érdekében a gyógyító csukott szemmel várta a kapcsolat létrejöttét, vagyis, hogy az energiát a kozmoszból megkaphassa. Ezt az energiát a koronacsakráján keresztül kapja, és a tenyerén és az ujjain levő csakrákon keresztül továbbítja a betegnek. Következő lépésként, mivel a vastag energia rétegen nem tud áthatolni, a páciens auráját a fejétől a térdéig “lehúzta”. Ezt követõen az egyes testrészek felett, ahol a fő csakrák találhatóak, kezével körkörös mozdulatokat végzett, hogy ezeken keresztül a pozitív energiákat be, míg a negatívat kiáramoltassa. Ilyenkor az egyes testrészek körül sűrű energiaburok jön létre, és vigyáznia kell, hogy egy adott területre ne jusson túl sok energia, mert az feszülést okozhat. A kezelés legnagyobb részében nem ér közvetlenül a testhez (keze a testtől kb. 1-3 cm-re van). A gyógyász néha fájdalmat is érzett ujjaiban, mikor problémásabb területet kezelt. Ezután a testbe juttatott energiát kézmozdulatokkal megmozgatta az ujjbegyeiről lenyúló energianyalábok segítségével (“kisöprés”). A továbbiakban a beteg hasra fordult és a gyógyító tenyér csakráján keresztüláramoltatva az energiát a különböző hormontermelő mirigyeket kezelte. A mellékvesekéregnél érintette csak meg a pácienst. A kezelés befejezéseként a pszi sebész a térdnél lévő aurát visszahúzta a beteg fejéig, majd ezt egyengette és feltöltötte energiával. A kezelés után újra megmérte az aurát, ami lényegesen kitágult. Végezetül, kedvesen megsimította a páciens arcát, vállát és megkérte, hogy mikor úgy érzi, keljen fel a kezelőasztalról.

Az asszisztens után én is megkaptam ugyanezt a kezelést. A gyógyító külön megkérte asszisztensét, hogy csak azután számoljon be tapasztalatairól miután már én is túl vagyok a kezelésen. Ezt azért tartotta fontosnak, mert mindenkinél más érzéseket vált ki a kezelés, és más tapasztalatai befolyásolhatnak. Egészen más volt átélni a kezelést, mint megfigyelni. Számítottam arra, hogy valamilyen szinten érezni fogom az energiák áramlását a testemben, de nem gondoltam, hogy ilyen erőteljesen. Eddig is nyitott voltam az ilyen fajta gyógymódokra, de a kezelés még inkább megerõsítette bennem a hitet az alternatív gyógyítási módszerek hatásosságában. Úgy biológiai, mint pszichikai tüneteket észleltem a kezelés közben és után egyaránt, ilyen volt például az intenzív bélmozgás, nyomó érzés a bőrön, végtagok zsibbadása, szédülés. A kezelés után szellemileg felfrissültnek, energiával feltöltöttnek éreztem magam.

Habár csak egy kezelést nézhettem végig, amelynek lényege főleg a kezelési technika bemutatása volt, Kiss úr elmondásaiból megismerhettem más eseteket is. Minden páciens más és más érzésekkel érkezik a kezelésre. Általában önszántukból érkeznek, de akadnak olyanok is, akik hozzátartozójuk hatására. A páciensek legnagyobb része nyitott erre a gyógymódra, de akadnak szkeptikusok is. Az első találkozás alkalmával a betegek általában feszültek, és ezt a gyógyító nyílt, közvetlen beszélgetéssel próbálja oldani. A kezelés egy konzultációval kezdődik, aminek során a gyógyító átnézi a beteg leleteit, és bizalmi kapcsolat kialakítására törekszik. Ez Kiss úr véleménye szerint azért fontos, mert a gyógyulás elősegítése mellett hozzájárul a betegség lelki hátterének feltárásához. A közvetlen kapcsolat kialakításához az is hozzájárul, hogy a gyógyító már elsõ alkalommal felkéri páciensét a tegeződésre, és ez által beszélgetésük is barátiabbá válik. A betegek megnyílását az is elõsegíti, hogy a konzultáción a gyógyító nem direkt a problémáról kezd el beszélni, hanem elõbb semleges témákról, és fokozatosan tér rá a konkrét problémára.

A kezelés során fontos, hogy a páciens ellazuljon, és ebben segít a zene, valamint maga a gyógyító is. Ilyenkor azt tanácsolja betegeinek, hogy képzeljék magukat egy szép, kellemes helyre, például a kedvenc foteljükbe, vagy egy kertbe, ahol pihenni szoktak.

Arról is tudomást szereztem, hogy a gyógyítónak nem feltétlenül kell tudatában lenni a probléma konkrét helyének, mivel, az energiát, mellyel dolgozik, intelligens energiának nevezi, mely képes a megfelelő helyen kiváltani hatását. Természetesen abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy mi a pontos betegség, akkor a páciens közvetlenül a beteg testrésznél, vagy szervnél kap besugárzást, és ez hozzájárul a gyorsabb gyógyuláshoz, felépüléshez. A kezelést is egy rövid beszélgetés követi, mialatt a beteg beszámol az érzéseirõl, és megpróbálja leírni, hogy mit érzett a kezelés alatt, habár ezt a pácienseknek néha nehezükre esik megfogalmazni.

Kiss Ferenc elmondása alapján a gyógyító próbálja tudatosítani betegeiben, hogy minden azok érdekében történik, és ez a páciensek megnyugtatására, a biztonságérzet megszilárdítására szolgál. A beteg bármikor felkelhet, akár a kezelés közben is, valamint kérésére a zenét is kikapcsolja, ha az zavaró a beteg számára. Megtudtam, hogy a depressziós, és a pánikbetegségben szenvedők nyugtalanítónak tartják a zenei aláfestést, és ennek oka, hogy e betegeknek alacsony a rezgésük, és az ohm zene magas rezgésű. A gyógyító lényegesnek tartja, hogy a beteg világképét nem szabad megváltoztatni, tiszteletben kell tartani mindazt, amiben a beteg hisz, és abban az esetben, ha a páciens szkeptikusan viszonyul az alternatív gyógymódhoz, a gyógyító nem próbálja meggyőzni őt annak hatásosságáról. Ehhez a gyógymódhoz lényegében nem szükséges az, hogy a beteg higgyen az eljárásban, mivelhogy a kezelés során, és annak következményeképpen úgyis megtapasztalja majd a gyógymód jótékony hatását.

Kiss Ferenc nagyon fontosnak tartja azt, hogy visszacsatolásokat kapjon betegeitõl, ami fontos az egészségük visszanyeréséhez. Ezért is lényeges a kezelések utáni konzultáció, amely során felkéri betegeit arra, hogy írják le a kezeléssel kapcsolatos tapasztalataikat. Elmondása szerint ilyenkor már sokkal oldottabb a légkör, mint a kezelést megelőző beszélgetéseken. 
Paraszolvencia tekintetében csupán annyit sikerült megtudnom, hogy a falon található egyik zászlót a gyógyító egy betegétől kapta ajándékba.

Kiss Ferenc tehát a gyógyászat egy olyan ágával foglalkozik, mely alternatív módszerek által nyújt segítséget. A gyógyító a betegségek okát a negatív energiák felhalmozódásában látja, és a gyógyítás ezen energiák eltávolításán, megszüntetésén alapszik. Lényeges, hogy a betegnek is hozzá kell járulnia ehhez azzal, hogy hisz testének, és lelkének gyógyulásában, és erre a célra koncentrál, és akarja a gyógyulást. Pácienseivel való kapcsolatában első és legfontosabb szempont a kölcsönös bizalom, valamint az őszinteség, nyíltság, melyek által a páciens betegségének lelki háttere tárható fel. Mindezek mellett természetesen mindenkinek maga döntése, hogy a hagyományos gyógymód mellett elfogadja-e az alternatív gyógymódot lehetséges opcióként.” /Baka Zsófia/