Alkalomadtán a gyógyító azzal találkozik, hogy a befogadó nem hisz az alternatív gyógyászatban. Ha az illető a hozzájárulását adja a gyógyításhoz, és nyitottan áll elébe, akkor a gyógyulás bekövetkezik, akár hisz benne, akár nem. Ám ha valaki nem nyílik meg, vagy belül elutasítja, ezzel megakadályozhatja a folyamatot. Ezekben az esetekben a lélek még nincs felkészülve a gyógyulásra. Mert a betegségeiből még a lélek nem szerzett tapasztalásokat ezek az emberek egy része nem ismeri fel az élet értelme a tapasztalatokat gyűjteni, mely tapasztalatokból felismerések lesznek – ez az egyetlen, amit életemből magammal vihetek.
De meg sem tapasztal, csak szenved mivel el nem jutott addig, hogy gondolkozzon vajon miért kaptam ezt a betegséget. Akadnak olyanok, akik engedélyt adtak ugyan a kezelésre, ám a nem orvosi gyógyítás gondolata túl van azon, amit be tudnak illeszteni a meggyőződésük rendszerébe. Ők igent mondhatnak, de mégis elutasítják az energia befogadását. Ha ez a helyzet áll elő, a gyógyító általában érzékelheti az elzáródást. Finoman elmondhatja ugyan a befogadónak, amit észlel, ám ez még akkor is a befogadó választásán múlik.
Ha az illető elutasítja az energiát, a gyógyító nem tehet többet.
A hitünk az egyetlen, amely a tökéletes élet megvalósítását korlátozza.